A tudósok felfedezték, hogy a légszennyezés hogyan okoz tüdőrákot egy úttörő kutatás során, amely ígéretesnek tűnik a betegséggel kapcsolatos ismereteink átírására. A kutatás segít megmagyarázni, hogy miért alakul ki tüdőrák olyan sok nemdohányzó embernél, és egyben figyelmeztető jel a környezetszennyezésnek az emberi egészségre gyakorolt káros hatásáról.
„A tüdőrák kockázata a légszennyezés miatt alacsonyabb, mint a dohányzás következtében, de sajnos azt nem tudjuk befolyásolni,hogy nap mint nap mit lélegzünk be” – mondta Charles Swanton professzor a Francis Crick Intézetből, aki szombaton Párizsban, az Európai Orvosi Onkológiai Társaság konferenciáján ismertette az eredményeket.
A tüdőrák legnagyobb okozója továbbra is a dohányzás, de az Egyesült Királyságban körülbelül minden 10. esetet a kültéri légszennyezés okoz, és becslések szerint évente 6000 olyan ember hal meg tüdőrákban, aki soha nem dohányzott. Világviszonylatban 2019-ben mintegy 300 000 tüdőrákos haláleset a légszennyezésben található PM2,5 néven ismert finom részecskéknek való kitettségnek tulajdonítható.
A légszennyezés rákkeltő hatásának biológiai alapja azonban mindeddig tisztázatlan maradt. A dohányzással vagy a napozással ellentétben, amelyek közvetlenül a tüdő- és bőrrákhoz kapcsolódó DNS-mutációkat okoznak, a légszennyezés nem azálta okoz rákot, hogy ilyen genetikai változásokat idéz elő.
Ehelyett a nemdohányzó tüdőrákban szenvedők általában olyan mutációkat hordoznak, amelyek az egészséges tüdőszövetben is megfigyelhetők – olyan apró hibákat, amelyeket életünk során felhalmozunk a DNS-ünkben, és amelyek általában ártalmatlanok maradnak.
A legújabb tanulmány aprólékos kísérletsorozaton keresztül tárja fel ezt a mechanizmust, amely azt mutatja, hogy a szunnyadó mutációkat hordozó sejtek rákossá válhatnak, ha PM2,5 részecskéknek vannak kitéve.
A kutatócsoport egészséges tüdőszövetből vett mintákat is elemzett, amelyeket a betegek biopsziája során vettek, és azt találták, hogy a normális tüdőminták közül minden ötödikben találtak EGFR-mutációt. Ez arra utal, hogy mindannyian hordozunk olyan szunnyadó mutációkat a sejtjeinkben, amelyek potenciálisan rákká alakulhatnak – és a légszennyezésnek való krónikus kitettség növeli ennek esélyét.
Tony Mok professzor, a Hongkongi Kínai Egyetem munkatársa szerint: „Már régóta tudunk a szennyezés és a tüdőrák közötti kapcsolatról, és most már van rá egy lehetséges magyarázatunk. Mivel a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztása kéz a kézben jár a szennyezéssel és a széndioxid-kibocsátással, kötelességünk, hogy foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel – mind környezetvédelmi, mind egészségügyi okokból.”
Forrás (theguardian)
